Megjelent a márciusban megtartott, Techference összipari és technológiai konferencia és kiállítás magazinja, melyben kollégánkat, dr. Vida Ádámot, az Ipari Anyagtechnológiai Osztály, osztályvezetőjét kérdezték a kiállításon elhangzott előadásáról. Előadásának címe volt: Az ultrarövid impulzusú lézerek nyitotta új lehetőségek a fémmegmunkálásban.
„A fémmegmunkálás iparága folyamatos változás alatt áll. A régi technológiák fejlődnek, emellett pedig újak is megjelennek a piacon, amelyeknek köszönhetően lehetővé válik az igények maximális kielégítése. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-nél azon dolgoznak, hogy a modern eljárások minél közelebb kerüljenek a gyártókhoz és a fogyasztókhoz. Dr. Vida Ádámmal beszélgettünk, aki összefoglalta számunkra, miről szólt a TECHference konferencián tartott előadása.
Lényegre törő címet adtál az előadásodnak: „Az ultrarövid impulzusú lézerek nyitotta új lehetőségek a fémmegmunkálásban”. Össze tudod foglalni néhány mondatban a prezentációd?
Örülök, ha lényegre törőnek látod, mert pontosan ennyire markáns a szóban forgó lézerimpulzus, ha anyaggal találkozik. Mivel azonban a fény-anyag kölcsönhatás zsigeri megértését nem lehet elvárni egy nem lézerekkel foglalkozó embertől, így az előadásom egyharmada arról szólt, milyen az összetett fény (melyet naponta tapasztalunk), és mitől más a LASER fénye, amellyel mi dolgozunk. Az előadás kétharmad része pedig azt taglalta, miként reagál az anyag egy ilyen speciális fény hatására. Bemutattam, hogy lehet akár adott hullámhosszon „átlátszó” anyagokat megmunkálni, és a különleges megmunkálási folyamatok néhány példáját is felsoroltam, mint a fémüvegek vágása, mikroméretű próbatestek kialakítása, mikrocsatornák létrehozása vagy módosult optikai tulajdonságok kialakítása. A Bay Zoltán Kutatóintézet komoly lézertechnológiai laboratóriumokkal rendelkezik. Ezekben milyen munkálatok folynak? Valóban, a lézertechnológia nagy múltra tekint vissza intézetünkben. Budapesten, Kecskeméten és Egerben vannak lézereink, melyekkel telephelyenként eltérő munkavégzés zajlik.
Budapesten jelenleg egy szén-dioxid-gázlézerünk és egy Nd:YAG szilárdtestlézerünk üzemel, több másik pedig várja a beüzemelést. A két működő készülék más-más hullámhosszú lézerfényt bocsát ki, így a megmunkálható anyagok és a megmunkálás mikéntje is eltérő az esetükben.
Az elsőként említett készülékkel főleg vágunk és hőkezelünk (edzünk), a másikkal pedig főleg hegesztési munkálatokat végzünk. Ez nem azt jelenti, hogy másra nem alkalmasak, hanem csak azt, hogy jelenleg erre használjuk őket. A telephelyen egyaránt foglalkozunk kisszériás gyártással és a legkülönbözőbb kutatás-fejlesztési feladatok kísérleti részeinek megalkotásával. Ha a K+F területén dolgozunk éppen valamin, akkor csak a fizika és a fantáziánk szab határt a felhasználási lehetőségeknek.
Kecskeméten, a Neumann János Egyetemmel konzorciumban megalapítottuk a Diódalézer Centrumot, ahol az előadásomban bemutatott ultrarövid impulzushosszúságú lézer is megtalálható. Ezenkívül még egy polimerek felületének megmunkálására alkalmas berendezés is található a Centrumban, illetve hamarosan érkezik egy ipari méretű gép, mely kifejezetten az additív gyártásra fókuszál majd.
Az egri telephelyünk valamelyest kilóg a sorból, hiszen a ZF Hungária Kft. telephelyén szériagyártást végzünk, mégpedig az általunk fejlesztett technológiával. A kihívás természetesen itt sem marad el: a lézertechnológiának is megvannak a korlátai, főleg ha olyan területen alkalmazzuk, mint az autóipar. A szóban forgó telephelyen egyébként vágunk és hegesztünk is.
Azért szerencsés ilyen mennyiségű és ennyiféle feladattal foglalkozni egy időben, mert a helyenként fellépő problémákkal egy soktagú és széles spektrumú tudással rendelkező csapat foglalkozhat, a megoldások pedig beépülnek a kollektív köztudatba.
A fémmegmunkálás iparága is átalakulóban van, milyen trendeket figyeltél meg hazai viszonylatban?
Kutatóközpontunk nemcsak lézertechnológiákkal, számos egyéb tudománnyal is foglalkozik. Röviden fogalmazva, több helyen is szembetűnő változást tapasztalunk a fémmegmunkálási igényekben. Amit most kiemelnék, az a 3D nyomtatással előállított alkatrészek, késztermékek felületkezelése, bevonatolása vagy sorjátlanítása.
Ezenfelül nagy hangsúlyt kapnak még azok a megkeresések, melyek során új anyagpárok hegeszthetőségét, hegesztésének parametrizálását vagy felületi tulajdonságainak módosítását kérik tőlünk – esetenként éppen lézerrel.
Érdeklődés esetén kollégáimmal készséggel állunk rendelkezésre, hiszen ipari kutatóintézet lévén nekünk arra kell haladni, amerre az ipar is halad.”
Forrás:
NEW technology magazin,
Némethi Botond