Budapest, 2020. március 24. – Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel megy veszendőbe a teljes élelmiszerlánc mentén, a legveszélyesebb pazarlók azonban maguk a végfelhasználók: a hazai élelmiszerhulladék 53%-a a háztartásokban keletkezik. Napjainkban a koronavírus terjedése sokakat arra sarkall, hogy a szokásosnál jóval nagyobb élelmiszerkészleteket halmozzanak fel otthon, ami amellett, hogy nyilvánvalóan indokolatlan, még tovább növelheti a pazarlást. Erre hívja fel a figyelmet a Bay Zoltán Kutatóintézet, amely az EU által támogatott hároméves nemzetközi projekt keretében régiós összefogással keresett közkinccsé tehető megoldásokat az élelmiszerhulladék csökkentésére és hasznosítására.
A lakosság szerepe meghatározó az élelmiszerpazarlás csökkentésében, hiszen az élelmiszerhulladéknak több mint a fele a háztartásokban „termelődik”. Fejenként 65 kilónyi ételt – leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt – dobunk a szemétbe évente, egy átlagos háztartás így évről évre 50-60 ezer forintot veszít. Pedig némi odafigyeléssel, a berögzült fogyasztói szokások megváltoztatásával ennek nagy része megtakarítható lenne.
Nem is gondolnánk, mekkora jelentősége van például olyan kis dolgoknak, mint hogy a boltban a fogyaszthatósági időt ellenőrizve ne a leghosszabb szavatosságú tejfölt vegyük le a polcról, ha aznap este úgyis fel fogjuk használni. Ezzel tudatosan csökkentjük annak az esélyét, hogy az üzlet pár nap múlva kénytelen legyen leselejtezni az árut, ugyanakkor segítünk az utánunk jövő vásárlóknak is, akiknek talán pont a későbbi lejáratú termékre lenne szükségük. Ugyanez a felfogás igaz otthon is, használjuk föl előbb a közelebbi lejáratú terméket, ne hagyjuk megbújni a hűtő hátuljában a felvágottat, tejterméket. De a maradékok ötletes újrafelhasználása révén is takarékoskodhatunk. Nagyanyáink háztartási praktikái leporolhatók és ma is bevethetők, sőt népszerű főzőműsorokból, gasztroblogokból vagy akár ebből a receptgyűjteményből is elleshetők olyan régi-új trükkök, amelyekkel nem csak pénzt és időt spórolhatunk, de az étkezésünket is változatosabbá tehetjük.
Hogy miért fontosak az élelmiszerhulladék csökkentésére irányuló kutatások Európában és szerte a világon? Minél többet tudunk a témáról, annál sikeresebbek lehetünk – új módszerek fejlesztésével, máshol már bevált jó gyakorlatok alkalmazásával – az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésében, a hulladék újrahasznosításában. Az EU hulladékgazdálkodásra vonatkozó hosszú távú politikájának része többek közt az is, hogy a tagállamoknak 2023-ra a biológiailag lebomló hulladékok – köztük az élelmiszerhulladék – szelektív gyűjtését és hasznosítását is meg kell oldaniuk.
„Alkalmazott kutatásokkal foglalkozó intézményként a Bay Zoltán Kutatóintézet nagyon fontosnak tartja a nyersanyagok felelős felhasználását, ezért kapcsolódott be az EU által támogatott nemzetközi projektbe, amelyben öt közép-európai ország – Magyarország mellett Ausztria, Csehország, Lengyelország és Olaszország – együtt dolgozott az élelmiszerhulladék csökkentését célzó stratégiákon.” – mondta el Bodnárné Sándor Renáta, a kutatóintézet projektfelelőse. A STREFOWA projektben a partnerek közösen gyűjtöttek információkat az élelmiszerhulladék keletkezésének és kezelésének körülményeiről, hogy ezek alapján teszteljenek új, innovatív eljárásokat a hulladék csökkentésére és a hatékonyabb újrafelhasználásra. A későbbiek során szélesebb körben elterjeszthető megoldások keresése három témakörre fókuszál:
- Második esély a még megmenthető élelmiszereknek (pl. ötletek, tippek a maradék ételek felhasználására; közeli lejáratú termékek, élelmiszerfelesleg célzott adományozása).
- „Ételmentés”, azaz megelőző tudatformálás az élelmiszerhulladék csökkentésére (pl. szakmai képzés a termelésben, vendéglátóiparban; iskolai oktatás az új generáció felhasználóinak, érzékenyítő, tudatos fogyasztásra ösztönző kampányok).
- Újrahasznosítás, hogy a fogyasztásra már nem alkalmas étel ne megsemmisítendő szemét legyen, hanem innovatív gyűjtési és kezelési módszerekkel inkább hasznot hajtson (pl. komposztálás, biogáz termelés).
Hosszú távon a gyerekek oktatása a leghatékonyabb eszköz a lakosság felvilágosítására, a gondolkodásmód és a szokások megváltoztatására. Erre a projekt partnerei közösen fejlesztenek iskolai tananyagot. A Bay Zoltán Kutatóintézet a projekt során a szélesebb nagyközönségnek szóló eseményeket is szervezett, ahol különböző tematikus rendezvényeken – köztük a Kutatók éjszakáján vagy a miskolci Kocsonyafesztiválon – a célközönséghez igazodva interaktív játékokkal vagy komolyabb előadásokkal tájékoztattak. A STREFOWA projekt tagországaiban megrendezett Food Waste Hackathon versenyen nyertes mobil applikáció ötlete is hamarosan megvalósul. A chat-bot alkalmazással a felhasználók rövid figyelemfelkeltő játékokon vesznek majd részt, miközben az élelmiszerhulladék csökkentését célzó tippeket, információkat, hasznos tanácsokat kapnak.
Sajtómegjelenések:
Agrárszektor.hu
Origo.hu
Hírstart.hu
További információ:
BODNÁRNÉ SÁNDOR Renáta
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.
Intelligens Rendszerek Divízió (BAY-SMART)
H-3519 Miskolc, Iglói út 2.
telefon: +36-46/560-121
mobil: +36-70/513-9583
e-mail: renata.sandor@bayzoltan.hu
web: www.bayzoltan.hu