„Ahol megjelennek a robotok, ott a gyárakat is át kell alakítani, ami egyre több logisztikai megrendelést generál a vállalatok részéről – mondta a Világgazdaság kérdésére Grasselli Norbert, a Bay Zoltán Kutatóközpont ügyvezetője.
Az alapítvány 1993 januárjában kezdte meg működését, és a nyolcvanas évek végén megszűnt ipari kutatóintézetek után keletkezett űrt volt hivatott betölteni a német Fraunhofer Intézet mintájára. Bár a technológiai környezet folyton változik, a hitvallásunk ma is ugyanaz: biztosítani a magyar vállalatok számára a kutatás-fejlesztési hátteret. Idővel a fókuszpontok is kicserélődtek. Amíg például a kilencvenes évek első felében vízzel vágtuk a különféle anyagokat, így a fémeket, köveket, addig ma már a lézeres vágásé a főszerep. Régebben a vidék- és területfejlesztés, illetve a genetika is kulcsterület volt, ám a vállalkozói igények változásával ma már az ipar 4.0 és a körforgásos gazdaság a fő mozgatórugó. Utóbbi arra irányul, hogy a termelés során keletkező hulladék is közel száz százalékban újrahasznosuljon, így kapcsolódhat össze közvetve például a mezőgazdaságban a cukorgyártás az algatenyésztéssel. De az iparban is újra ki lehet nyerni a fémeket egy nyomtatott áramkör esetén.”
Részletek:
Világgazdaság, 2018.márc.23, 15.old.
https://www.vg.hu/vezeto/teljes-gozzel-a-robotizalt-jovo-fele-2-839033/