Napjainkban a textilanyagokat nem csak ruházkodásra (hétköznapi, sport- vagy védőruházatként), hanem számos egyéb célra is használják, így például az agrár-, jármű- és építőiparban, orvosi és higiénés alkalmazásokban, valamint csomagolóanyagként. Az alkalmazások többségében a textilanyagok különböző mechanikai deformációnak (húzó, nyomó hajlító és nyíró deformációk) vannak kitéve. Ha ezek az anyagok a mechanikai hatásokból képesek elektromos energiát előállítani, önálló erőforrású berendezésekként tekinthetünk rájuk. Ennek megvalósításához új anyagok és technológiák kifejlesztése szükséges. Az egyik technológiai eljárás, amely jó lehetőségnek ígérkezik a saját áramforrású készülékek fejlesztésére olyan flexibilis anyagok létrehozásán alapszik, amelyek piezoelektromos tulajdonsággal rendelkeznek, azaz elektromos áramot generálhatnak mechanikai feszültség hatására. Ezek az anyagok használhatóak öntisztító anyagokként, poratkák befogására valamint más célú intelligens anyagokként, az előállított energia pedig hasznosítható elektromos eszközök akkumulátorainak töltésére. A fejlesztett elektromos áram olyan eszközök töltésére alkalmas, mint például a lavina- és egyéb vészjeladók, helyzetjelzők, telefonok, GPS-ek, lámpák, fényképezőgépek, stb.
A pályázat célja piezoelektromos jellemzőkkel rendelkező szálas szerkezetek kidolgozása, melyekben a „nemszőtt” struktúrát képező szálak felületén ZnO nanoszálak találhatók.
A ZnO nanoszálak tulajdonságai valamint az első kísérleti nanogenerátor: Nanogenerátort még 2007 tavaszán fejlesztett ki a Georgia Technológia Intézetben Zhong Lin Wang professzor és csapata. Az általuk kifejlesztett nanogenerátor működését energiatermelő szálak biztosítják. A nanogenerátor valójában egy egyszerű fizikai jelenség, az ún. piezoelektromos hatás alapján működik. Ez azt jelenti, hogy bizonyos félvezető anyagok (ilyen például a ZnO nanodrótok) rendelkeznek azzal a különleges tulajdonsággal, hogy mechanikai erőhatásra (például összenyomás hatására) felületükön elektromos töltés keletkezik. Azért választották a generátor fő részeként a cink-oxidot, mert ez az anyag azzal a ritka képességgel rendelkezik, hogy piezoelektromos tulajdonsága mellett egyben félvezető is. Amint mozgás vagy erőhatás következtében a nanodrótok meg-meghajlanak az elektród alatt, piezoelektromos tulajdonságuk következtében elektromos töltéseket generálnak. A kutatók 6 négyzetmilliméter nagyságú nanogenerátorral 10 mV feszültségű és 800 nA erősségű áramot tudtak előállítani.
A „nemszőtt” viszkóz az energiatermelő “fonalak” csoportjában tartozik, ezt vontuk be cink-oxiddal megfelelő eljárással és a szálak felületén kialakítottuk a ZnO nanódrótokat. Amint mozgás hatására egymáshoz dörzsölődnek és meghajlanak a cink-oxid drótok, a piezoelektromos hatás életbe lép, és elektromos áram keletkezik.
A kutató elméleti számításai szerint egy négyzetméternyi ilyen szálakból szőtt szövet akár 80 milliwatt elektromos teljesítmény leadására is alkalmas lehet.
